fórum csoport
sport




 
sport
sport
sport
sport

topic

Válogatott


Sasszem Man
A szövetségi kapitány úgy döntött, hogy ezúttal Balajcza Szabolcs, Vaskó Tamás, Sándor György, Filkor Attila, Kanta József és Farkas Balázs nem utazik a csapattal.

Sándor Gy, Vaskó és Balajcza kihagyásával egyetértek... de Kanta,Farkas és Filkor a kerettel tarthatott volna szerintem.


Inditotta: Sasszem Man, 2007. május 30 20:48, szerda Válasz a hozzászólásra
Vissza a fórumokhoz
5/1807 oldal Hozzászólások:
[előző]sport...sport[5]sport[6]sport[7]sport[8]sport[9]sport...sportsport[következő]
karasport2017 október. 13, péntek 14:00 Válasz a hozzászólásra
sport
Pedig nagyon egyszerű a képlet, Izlandon csak izlandiak élnek.
Tiszta viszonyok adva vannak.
sport
rossi46rossisport2017 október. 13, péntek 13:50 Válasz a hozzászólásra
sport

rossi46rossi
Két szösszenet.
1.orbánéknak nem érdekük, h tiszta viszonyok legyenek ..., tao, stb., stb. ...
2.eleve hiúsági kérdés, h nem vmellik fidesznyik, v őfelsége maga a fődakota talál ki illeneket ...
sport
Sasszem Mansport2017 október. 13, péntek 13:27 Válasz a hozzászólásra
sport

Sasszem Man
Pár dolgot átvehetnénk tőlük, csak kár, hogy nálunk túl gőgős a közeg...
sport
rossi46rossisport2017 október. 13, péntek 12:15 Válasz a hozzászólásra
sport

rossi46rossi
A cikk, amit Orbán Viktornak és Csányi Sándornak el kell olvasnia
411527
Kele János
Kele János
2017. 10. 12. 15:20

A magyar kormány hat éve milliárdokat költ a labdarúgásra. Eközben az aktuális vb-selejtezőn azzal szembesültünk: ennek egyelőre kevés az eredménye. A két legelkötelezettebb futballszurkoló figyelmébe ajánlunk egy országot, ahol a futballreform nem cél, hanem eszköz, ahol a vb-szereplés nem más, mint ifjúságpolitikai melléktermék, ahol a csoda hátterében tudatos tervezés és következetes munka áll.
KORÁBBAN A TÉMÁBAN:
Ahelyett, hogy izlandi csodát emlegetnénk, inkább vegyünk példát róluk!
Így ünnepelt az izlandi csapatkapitány a szurkolókkal az éjszakában
Izlandon a futballsiker szexuális vággyal párosul
HIRDETÉS


HIRDETÉS
Céges számla, most 0 Ft-os csomagdíjjal! »
2011 augusztusában az akkor még Egervári Sándor vezette magyar válogatott barátságos meccsen fogadta Izlandot. A találkozó nem mozgatta meg túlságosan a hazai közvéleményt, mindössze tízezer néző látogatott ki a Puskás Ferenc stadionba, ahol a mieink simán, 4-0-ra lelépték ellenfelüket. Az eredmény a papírformát mutatta: a világranglistán akkor 45. helyen álló magyar válogatottat jó pár polccal magasabban jegyezték, mint a rangsorban csupán 123. Izlandot.

Az erőviszonyok azóta kissé megfordultak. Az izlandiak előbb pótselejtezőt játszhattak a 2014-es világbajnokságért (Horvátország ellen buktak el), majd nem pusztán kvalifikálták magukat a 2016-os, franciaországi Európa-bajnokságra – egyenes ágon, a hollandokat kiütve –, de ott többek között az angolokat legyőzve egészen a negyeddöntőig jutottak. Itt azonban nem állt meg a fejlődés, sőt: a 2018-as oroszországi világbajnokság selejtezőit Horvátország és Ukrajna előtt csoportelsőként zárták, ezzel pedig történetük során először kijutottak a tornára.

Soha korábban nem volt még példa arra, hogy egy alig több mint 300 ezer lakosú ország válogatottja ekkora bravúrt hajtson végre. Izland mindennek köszönhetően jelenleg a 22. a FIFA-világranglistán, Magyarország az 59.

Züllött fiatalokkal indult az egész

A magyar válogatott Svájc elleni zakója (5-2), majd a Feröer-szigetek elleni keddi győzelme (1-0), a csoport harmadik helye után egy szemszögből már megpróbáltuk bemutatni, egy olyan ország, ahol az összlakosság nagyjából annyi, mint ahány igazolt labdarúgó van Magyarországon, miként képes immár stabilan nálunk jobb, nemzetközi viszonylatban is elismerésre méltó eredményességet felmutatni.

Tény, az izlandi válogatott robbanásszerű fejlődése nem a véletlen műve, de Izland mégsem a kifejezett futballreformnak köszönheti a csodát. Az ország labdarúgásának fejlesztése nem sportcélként fogalmazódott meg, sokkal inkább eszközéül szolgált annak az átfogó, a kilencvenes években kezdett ifjúságpolitikai átalakításnak, amely alapvetően formálta át a szigetország fiataljainak a mozgáshoz, a sporthoz fűződő viszonyát.

Ilyen értelemben az izlandi focicsoda, a vb-szereplés nem más, mint ifjúságpolitikai melléktermék.

Iceland's forward Johann Berg Gudmundsson (L) celebrates scoring with his team-mates Iceland's midfielder Birkir Bjarnason (C) and Iceland's midfielder Gylfi Sigurdsson (R) during the FIFA World Cup 2018 qualification football match between Iceland and Kosovo in Reykjavik, Iceland on October 9, 2017.
Iceland qualified for the FIFA World Cup 2018 as smallest country ever after beating Kosovo 2-0 at home in Reykjavik. / AFP PHOTO / Haraldur Gudjonsson
Fotó: AFP/Haraldur Gudjonsson
1998-ban a szigetország fiatalsága egészen elrettentő képet festett: azon 15-16 évesek aránya, akik a megelőző egy hónapban legalább egyszer berúgtak, a teljes korosztály csaknem felét (42%) tette ki. A fiatal tinédzserek csaknem egyötöde (17%) nyilatkozott úgy, hogy már kipróbálta a marihuánát, és még náluk is többen akadtak (23%), akik rendszeresen, azaz napi szinten dohányzónak vallották magukat egy kérdőíves felmérésben.

Reykjavík utcáin ittas, céltalan fiatalok lődörögtek, akik között nem ritkán fajultak verekedésig a konfliktusok. A kormányzat és az ország civil szervezetei azonban felfigyeltek a problémára, és amerikai szakemberek bevonásával elemezni kezdték a helyzetet. A célt nem abban határozták meg, hogy akkut módon kezeljék a problémát, hanem az, hogy annak gyökereit feltárva komplex megelőző stratégiát dolgozzanak ki.

A helyzetelemzés eredményei cselekvésre ösztönözték a politikai elitet.

Többé nem lehetett reklámozni az alkohol- és dohányipari termékeket, miközben előbbi vásárlását 20, utóbbiét pedig 18 év alattiaknak tiltották meg teljesen.
A 13 év 16 év közöttiek számára kijárási tilalom lépett életbe télen este tíz óra, nyáron pedig éjfél után.
Kötelezővé tették, hogy szülői szervezetek alakuljanak minden oktatási intézményben.
Minden lehetséges platformon hangsúlyozták: a probléma igazi megoldása az, ha a szülő a lehető legtöbb időt tölti aktívan együtt a gyermekével.
Az állami és önkormányzati intézmények szervezett keretek között kezdtek szabadidős tevékenységeket (sport, zene, művészet, stb.) kínálni a fiataloknak, hogy becsatornázzák felesleges energiáikat és lekössék figyelmüket.
A cél az volt, hogy minden fiatalkorú megtalálja a számára leghasznosabb kikapcsolódást kínáló tevékenységet, melynek segítségével erősödhet a csapatmunka terén, javíthatja alkalmazkodó-készségét, és kifejlődhet szociális érzékenysége. A komplex stratégiához financiális juttatási rendszer is kapcsolódott: Reykjavíkban a családok gyermekenként havi 35,000 koronás (kb. 90,000 forint) állami támogatást fordíthattak szabadidős tevékenység finanszírozására.

Az eredmény: 2016-ig a részeg fiatalok aránya öt százalékra, a marihuánát kipróbálóké hétre, a rendszeresen dohányzóké pedig háromra esett vissza.

Minden közepes városra jut egy focipálya

Az így kialakított tömegbázisra és ösztönzőkre már megérte sportágfejlesztési programokat építeni. Izlandon a legnépszerűbb sportágként mindig is a futballra tekintettek, annak ellenére, hogy a kézilabdával szemben az ország korábban soha nem ért el igazán komoly sikereket. Nem véletlenül: a közeg egyszerre küzdött elképesztően komoly szakmai és infrastrukturális deficittel. Pont mint Magyarországon.

Az izlandi labdarúgást az ország éghajlati viszonya is sújtotta, ami miatt csak az év elenyészően kis részében lehetett versenyszerűen futballozni. Nem elsősorban az volt a probléma, hogy a klubcsapatok és a válogatott elkeserítő talajú pályákon játszotta a meccseit, hanem az, hogy az utánpótláskorú játékosok sem tudtak érdemi edzésmunkát végezni szeptember és április között.

Az egész szigeten mindössze két hagyományos gyepszőnyeggel borított nagypálya létezett, és ezeket is 1985-ben, valamint 1992-ben adták át. Az infrastrukturális fejlesztések 2000-ben indultak el: új típusú műfüves nagypályák épültek, amelyeket minden évszakban lehetett használni.

Ma Izlandon összesen hét fedett, műfüves nagypálya található, ehhez jön hozzá négy szintén fedett, de kisebb játéktér, illetve összesen 22 db hagyományos, szabadtéri futballpálya. Ez az infrastrukturális háló alapja, ehhez kapcsolódik hozzá szervesen több mint 150, egész évben használható, többnyire fedett műfüves kispálya.

Hogy egy egyszerű hasonlattal éljünk, mindez olyan, mintha Debrecenben lenne 183 labdarúgópálya. Izlandon átlagosan 1820 lakosra jut egy futballpálya. Ez egész Európát tekintve is kiemelkedő arány.

A teenage boy attends a training on June 28, 2016 at the the football club Afturelding in Mosfellsbaer, outside of Reykjavik, where national Iceland's football player Hannes Haldorsson trained as a teenager. / AFP PHOTO / Karl Petersson
Futballpálya Reykjavik külterületén
Fotó: AFP/Karl Petersson
Elképesztően nagy előrelépést jelent, hogy ma már egész évben képesek vagyunk képezni a játékosainkat. Annak köszönhetően ráadásul, hogy beltéri, műfüves kispályákon zajlik az utánpótlás nevelése, a játékosaink képzettsége is drasztikusan javult. Gyorsabban gondolkodnak, jobbak a labdával, minden szempontból szintet léptek
– elemezte a helyzetet Freyr Alexandersson, az első osztályú Leiknir Reykjavík edzője, és a női nemzeti csapat szövetségi kapitánya.

Míg az Eb-részvételt kiharcoló magyar válogatott húsz korosztályt ölelt át – a legidősebb, Király Gábor 1976-ban született, a legfiatalabb, Nagy Ádám 1996-ban –, addig a világbajnoki szereplést kiharcoló izlandi keret nagy része 1988 és 1992 között született. Ez az a korosztály, amelynek épp a képzésük szempontjából kulcsfontosságú időszakban indult be az ország pályaépítési hulláma.

Nem lehet nem észrevenni az összefüggést a beruházás és az olyan játékosok berobbanása között, mint Gylfi Sigurðsson (Everton), vagy Kolbeinn Sigþórsson (FC Nantes). Az infrastrukturális fejlesztés sikere abban rejlett, hogy pontosan azonosított probléma megoldására, ésszerű keretek között, átgondolt stratégia mentén hajtották végre. Ugyanakkor a pályaépítés önmagában nem lett volna garancia az ugrásszerű fejlődésre, ahogy nálunk sem az.

Olcsó képzés, tudásimport, ez a titok?

Izlandon villámgyorsan rájöttek arra, hogy nem elég anyagi erőforrást invesztálni egy stratégiába, nagy hangsúlyt kell fektetni a humán erőforrás megfelelő színvonalú biztosítására és folyamatos fejlesztésére is.

Mérföldkő a sportág hazai történetében
– mondta dr. Mezey György 2002. november nyolcadikán, amikor Magyarország az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) edzőképző projektjének teljes jogú tagja lett. Milyen érdekes, az Izlandi Labdarúgó-szövetség (KSÍ) is 2002-ben csatlakozott az UEFA edzőképzési rendszeréhez, de micsoda különbség: a cél ott nem az volt, hogy a pro-licences szakemberek elárasszák az élvonalbeli ligát.

Óriási kontrasztként ők inkább azt akarták biztosítani, hogy már 4-6 éves kortól kezdődően képzett, kvalifikált edzők kezei között tanulják a sportot a gyerekek.


Magyar foci: hazug, igazságtalan és protekcionista a rendszer
A megfelelő futballszakmai, pedagógiai, pszichológiai és emberi kvalitásokkal egyaránt felvértezett edző ritka, mint a fehér holló. Az eredmények ezt bizonyítják.
2015-ös adat szerint Izlandon összesen 26 szemináriumon 634 szakembert képeztek tovább, ami a sziget méreteihez képest hatalmas szám. Közülük azonban csak két százalék, 13 a pro-licences, ellenben 191 zsebében lapul a második legmagasabb A-licenc. Mellettük 433 UEFA B-licences edző foglalkozott a labdarúgókkal. Az A és B licencesek többsége pedagógus diplomával rendelkezik és népességhez viszonyított arányukban kiemelkednek Európában, ami egyrészt folyamatosan komoly versenyhelyzetet teremt, másrészt minden korosztályban lehetővé teszi a megfelelő színvonalú képzést.

A licencrendszerrel az volt a célunk, hogy tudást importáljunk az országba. A KSÍ egyetértett velünk abban, hogy nem profitot kell realizálnunk a képzéseken, hanem minél olcsóbban, minél nagyobb réteg számára elérhetővé tenni azt, hogy aztán a közeg tagjai egymást motiválják a további fejlődésre
2886127 07/03/2016 Members of the Breidablik junior football club during a training session in Kopavogur, Iceland. Alexey Filippov/Sputnik
A Breidablik csapat diákjai gyakorolnak Kopavogurban
Fotó: Sputnik/Alexey Filippov
– magyarázta Sigurður Ragnar Eyjólfsson, a szövetség korábbi edzőképzési vezetője. Jól látszik a különbség az UEFA-rendszer magyarországi implementálásához képest: itthon a képzési piramis végigjárása hatalmas anyagi ráfordítást és nem csekély kapcsolati tőkét igényel, ami végeredményben ahhoz vezet, hogy

a tudásanyag megmarad egy jórészt önkényesen kiválasztott, szűk kör privilégiumának. Izland ehhez képest a tudás szétszórásában, a hálózatosodás szinergiáiban hisz, a versenyt, a folyamatos tanulás természetes ösztönzőit erősíti.

Az izlandi klubok ennek megfelelően erőforrásaik nagy részét a fiatalok képzésébe invesztálják. Az utánpótlásedzők fizetése viszonylag magas, megbecsültségükhöz kétség sem férhet a futballpiramison belül. A teljes közeg egy irányba húz: céljuk az edzői kollektíva folyamatos fejlesztése, a tudásanyag frissen tartása és terjesztése, hogy ennek köszönhetően a rendszer folyamatosan elegendő mennyiségű nemzetközi szintű játékost termeljen ki magából, ezáltal pedig erősödjön a válogatott csapat is.

Minden edző izlandi játékosról álmodik

A mentalitásuk az első, amit kiszúrsz. Mindig a legjobbjukat nyújtják, elképesztően keményen edzenek, és mentálisan kizökkenthetetlenek. Jól kezelik a stresszt, minden helyzetben abszolút profiként viselkednek
– nyilatkozta az izlandi játékosokról korábban Henning Berg, aki az előző évadban a Videoton edzőjeként Magyarországon dolgozott. Az itt töltött idő alatt egyetlen egyszer sem mondott még csak hasonlót sem a magyar játékosokról.

Az úgynevezett „izlandi mentalitás” varázskifejezés lett Európában. Nem csoda: a modern futball topligáinak klubjai elsősorban olyan játékosokat keresnek, akik tudják kezelni a folyamatos nyomást, és túl tudnak jutni a nehéz mentális helyzeteken is. Sok esetben ma már egy-egy játékos feltérképezésének lényegi részét a mentális profilalkotás képezi, a vevő az azonos technikai-taktikai képzettségű játékosok közül azt választja majd, amelyik a pályán kívül magabiztosabbnak, tudatosabbnak, mentálisan erősebbnek mutatkozik.

Bonyolult együttállása ez szokásoknak, kultúrának, környezetnek, csoportoknak és egyéneknek. Az izlandi sportolók általában inkább belső értékek által vezéreltek, mint külső ingerek hatására. Ez azt jelenti, hogy Izlandon a sportnak van egyfajta erkölcsi értéke a többség számára, segít kohéziót teremteni, a siker lehetőségét rejti magában. A csapatszellem mindig erős, ezen keresztül élik meg a játék örömét, az atmoszféra lelkesítő hatását. Pozitív szemlélettel csatornázzák be ezeket az ingereket és a közösség hasznára fordítják
– magyarázta a neves izlandi szociológus, Dr. Viðar Halldórsson, amikor arról kérdezték, miben áll az izlandiak kivételes mentális erejének titka.

Mivel az izlandi játékosoknak a profi karrier érdekében muszáj külföldre szerződniük, a mentális erő kifejlesztése és az alkalmazkodókészség javítása egyaránt elkerülhetetlen számukra. Azon kevesek, akiknek sikerül az áttörés, és valóban profi sportolóvá válnak külföldön,

különös felelősséget éreznek státuszuk miatt, és semmi esetre sem engednék meg maguknak a luxust, hogy lustának vagy hitehagyottnak bélyegezzék őket.

Iceland's forward Kolbeinn Sigthorsson (C) and other players attend a training session of Iceland's national football team in Annecy, southeastern France, on July 2, 2016, a day ahead of the Euro 2016 quarter-final football match between France and Iceland. / AFP PHOTO / TOBIAS SCHWARZ
Fotó: AFP/Tobias Schwarz
Az izlandi játékosok többsége egyéni karrierje során is maximálisan előtérben tartja a csoportszempontokat, mert pontosan tudja: az ő munkája és attitűdje alapján ítélik majd meg honfitársait is. A nem megfelelő viselkedés pedig sokszor fiatalabb játékosok útját vághatja el a külföldi karrier lehetőségétől.

„Mindent, mindenhol akadémiának hívnak, de mi nem foglalkozunk ezzel”

A mentális erőre vezethető vissza az is, mennyire tudatosan építik karrierjüket az izlandi futballisták. Az átigazolások jól átgondolt modell szerint zajlanak: általában a játékosok először valamelyik nagyobb skandináv bajnokság (svéd, dán, norvég) felé veszik az irányt fiatalon, hogy aztán ott felépítve magukat, Hollandián és/vagy Belgiumon keresztül próbáljanak utat találni a nagy európai bajnokságok (Premier League, Bundesliga, Serie A) valamelyikébe. Nem ugranak át szinteket, lépésről lépésre haladnak.

A legritkább esetben lépnek túl nagyot, de ha valaki mégis úgy dönt, hogy egy nagy klub utánpótlásrendszerében próbálja ki magát, innen visszalépve is képes lépésről lépésre újra felépíteni önmagát a megszokott lépcsőkön keresztül. Nincsenek uzsorás menedzserek, nincsen pillanatnyi haszonmaximalizálás.

Felépített, tiszta karrierlépcsők vannak, kiszámítható életpályával. Ennek megfelelően Izlandon még nem koptatták el az akadémia szót sem.

Túl sokan és túl sokszor hivatkoznak az akadémiákra. Ma már mindent, mindenhol akadémiának hívnak, de mi nem foglalkozunk ezzel, másban hiszünk. Természetesen minden klub a legjobb játékosokat igyekszik felkutatni és kinevelni, de fontos, hogy fiatalkorban, amikor a játékos a leginkább fogékony a tanulásra, mindenütt, mindenki ugyanazokat az alapokat kapja meg. Minden klub ugyanazt a szolgáltatást nyújtja, mindenhol ugyanannyit edzenek a játékosok. Nincsenek formális akadémiák, de uniformizált alapelvek mentén, egységes képzés folyik a szigeten. Mindenki megkapja ugyanazt a lehetőséget, ugyanazt a magas színvonalú képzést, ugyanannyi edzést. A legjobbakat 14 éves kor felett választjuk ki, ezt követően kerül csak be a képbe az extra terhelés, a speciális fejlesztői, nevelői munka. De egészen addig a lányokat is a fiúk között játszatjuk, hogy minél magasabb sebesség mellett tanulják meg a játék alapjait
– tárta fel a játékosnevelés rejtett összefüggéseit Arnar Bill Gunnarson, a szövetség képzési igazgatója.

A rendszer eredményeképpen minden évben 5-10 izlandi fiatal kerül külföldi klubok utánpótlásműhelyeibe. A szövetség célja, hogy a kiáramlás folyamatos maradjon, sőt, idővel a volumene jelentősen növekedjen.

És, hogy mit jelent az izlandi futballstílus? Gunnarsonnál jobban kevesen tudják a választ a kérdésre:

Mindig 4-4-2-t játszunk. A két csatár az alap. Mindig gyorsan játszunk, sok befektetett energiával, amihez nagy munkabírású játékosokra van szükségünk. Ez a stílus a kiindulási pont, ebből nem lehet engedni. Ha egy játékos nem hajlandó a csapatért dolgozni, nem fog játszani. Lehet valaki holland vagy norvég gólkirály, ha nincs meg benne a megfelelő munkamorál, nem fog bekerülni az izlandi kezdőcsapatba. Minden arról szól, hogy végigdolgozzuk a meccseket, senki nem pihenhet, nálunk nincs olyan, hogy valaki nem futva közlekedik a pályán. És amikor nyerünk, akkor ragaszkodunk a győztes csapathoz. Ennyi a titok.
Források: www.theatlantic.com, thesefootballtimes.co (itt, itt és itt ) alltimes.co, newdeal.blog.hu,
sport
Sasszem Mansport2017 október. 13, péntek 11:58 Válasz a hozzászólásra
sport

Sasszem Man
Ez ok, vagye.
De jelenleg eredmémyességben ott van kb, ahol Lothar, Egervári meg sokkal előtte járt a 8-as ellenére is...
Storck már kapott egy újabb esélyt Andorra után. És hogy élt vele?! Sehogy!
A válogatottnak 4 meccse volt azóta, nulla taktika, nulla csapat és elkeserítően nulla alibi játék.
Attól még, hogy egyszer továbbrepítette Dárdai csapata (lényegében az a csapat lehet Storck nélkül is kijutott volna az EB-re, mert Juhász,Gera,Király voltak annyira jó vezetők, hogy a csapatmorált tartották) attól még Storck egy mindenhol megbukott béna edző, aki ráadásul idegesítően fölényeskedő, pökhendi, mindig másra fog mindent (mondjuk ebben hasonlíít a magyar edzőkre) soha nem ismerné be, hogy hibázott, és amiért a közönség is ellen fordult, hogy totál hülyének nézi az embereket, akiknek bármint beadhat. A sok kamu szövegeit minden egyes leégés után. Elég volt! Takarodjon.
Nem azért mert biztos hogy jobb lesz a következő, de valamit tenni kell, Storck megbukott.
Igy talán van remény egy igazi edzőt találni, aki ért a taktikához is meg talán foglalkozik is a csapattal rendesen!

Guru: az uj sorozat csak jővőre kezdődik, Storcknak pont most az EB után kellett volna megtalálnia az embereit a barátságosakon, akikkel nekiindulhat az EB selejtezőnek jővőre úgy, hogy talán valami esélyünk lenne kijutni a hazai EB re...
sport
rossi46rossisport2017 október. 13, péntek 11:57 Válasz a hozzászólásra
sport

rossi46rossi

Rossi is jelölt lehet Storck helyére: “Nyitott vagyok a tárgyalásra” – sajtóhír, szavazás

csakfoci.hu
SZERZŐ: CSAKFOCI.HU
ROVAT: MAGYAR VÁLOGATOTT
KÖZZÉTÉVE: 2017. OKTÓBER 13., PÉNTEK, 10:18

Az olasz szakember mellett Szabics Imre is képben van a nemzeti csapat kispadja kapcsán.

A Blikk értesülései szerint a legnagyobb eséllyel Marco Rossi vagy Szabics Imre válthatja Bernd Storckot a magyar válogatott élén. Bár a német kapitányt hivatalosan még nem menesztették, a lap szerint már elkezdődött az utód keresése – Storck munkáját egyébként jövő kedden értékeli az MLSZ.

Marco Rossi beszélt is esetleges szerepvállalásáról.

– Ma értesültem arról, hogy szóba került a nevem, teljesen váratlanul ért, nem számítottam rá. Már az büszkévé tesz, hogy egyáltalán erről beszélnek az emberek – idézi az olasz trénert a Blikk. – Eddig semmilyen hivatalos megkeresést nem kaptam az ügyben az MLSZ-től.

Érvényes szerződésem van a DAC-cal, de nyitott vagyok a tárgyalásra.
Az is elképzelhető, hogy ha Rossi valóban érkezik, akkor Szabics pályaedzőként dolgozik majd a nemzeti együttesnél.

A további nevek merültek még fel a kapitányi posztra: Lőw Zsolt (a Leipzig másodedzője), Paulo Sousa (jelenleg csapat nélkül), László Csaba (jelenleg csapat nélkül), Bölöni László (Royal Antwerp), Szélesi Zoltán (U17-es válogatott), Herczeg András (DVSC).
sport
lookysport2017 október. 13, péntek 09:55 Válasz a hozzászólásra
sport
Tudom nem ez a legfontosabb mondanivalója, de már ez sem igaz:
"A futballedzőnek az a dolga, hogy üljön a kispadon " Már nincs kispad, hanem fotelek vannak, és a legtöbb edző nem ül, hanem ordítozó majomként rohangál a számára felfestett kis területen.
Azért arra kíváncsi vagyok, hogy a Honvéd volt válogatott játékosai mit szólnak ehhez a kitárulkozáshoz ?
sport
rossi46rossisport2017 október. 12, csütörtök 18:51 Válasz a hozzászólásra
sport

rossi46rossi

Dr. Mezey György: Hibáztam
24.hu
2017. 10. 12. 13:43

Eddig nem nagyon hallottunk olyat, hogy a magyar labdarúgó-válogatott korábbi szövetségi kapitánya beismerte volna, hibázott. Ráadásul mondott még más furát is.
KORÁBBAN A TÉMÁBAN:
"Mezey György soha nem a magyar labdarúgás érdekeit szolgálta, sokkal inkább az övét"
Magyar foci: hazug, igazságtalan és protekcionista a rendszer
Végleg nyugdíjazták Mezeyt

Eddig nem nagyon hallottunk olyat, hogy a magyar labdarúgó-válogatott korábbi szövetségi kapitánya beismerte volna, hibázott.

Egészen 2017. októberéig kellett várni, és a székelyföldi Sepsiszentgyörgyig kellett menni, hogy a 76 éves Dr. Mezey György bevallja, 1986-ban ő sem csinált mindent tökéletesen, és nem a tészta volt a hibás.

A 3szek.ro munkatársai csípték el a magyar labdarúgó-válogatottat 1983-86 között irányító szakembert. Még a magyar válogatott Svájc elleni zakója (5-2), majd a Feröer-szigetek elleni keddi győzelme (1-0) előtt.

Sebes Gusztáv után a második vagyok a legeredményesebb magyar szövetségi kapitányok rangsorában, de sajnos az életem úgy alakult, hogy folyton erről a világbajnokságról (1986-os, a szerk.) kell számot adnom. Nincsenek titkaim, elrontottam dolgokat, a játékosaim sem úgy álltak hozzá, ahogy kellett volna. Azon a világbajnokságon egy széteső, lefelé ívelő válogatott szerepelt. A Honvéd játékosai az utolsó bajnoki meccsüket a vb előtt Debrecenben játszották, bundáztak, helikopterrel menekültek. Zűrzavar volt akkortájt a sikerjátékosaim körében, én se találtam el a ritmust, minden nagyon szerencsétlenül alakult, de nem szabad elfelejteni az előzményeket, hogy három év alatt a világ élvonalába jutott az a csapat
– vallotta be Mezey György, hogy miben hibázott ő és miről tehetett a közeg, a játékosai. Azon viszont meglepődtünk, hogy a szakember szerint mi a jelen problémája:

Az a baj, hogy iszonyú nagy konkurenciája lett a futballnak, úszni ma sokkal többen mennek – Hosszú Katinkáék sikerein felbuzdulva –, mint a futballpályára. Ebben a rendkívül széles konkurenciájú kínálatban a labdarúgásnak átütő erejűnek kellene lennie, hogy mégis azt válassza az a gyerek. A futballedzőnek az a dolga, hogy üljön a kispadon és tartsa az edzéseket. Ma nagyon nehéz. Sajnálom is azokat, akik most felelősek ezért, mert nem nagyon tudnék okos megoldást mondani. Legfeljebb azt tudnám tanácsolni, hogy aki nem ért a futballhoz, hagyja az egészet, mert csak árt vele.
Szögezzük le, az úszás régen is remek eredményeket szállított és szép számmal álltak akkor is úszónak, de se akkor, se most nem mennek többen úszni, mint futballozni. Ahogy a 21. század elején az edző felé nem az a szülői elvárás, hogy csak “üljön a padon és vezényelje az edzéseket”. Mindezt azért elborzasztó olvasni, mert Mezey doktor 1997-től megszakításokkal majd 15 éven át tartotta kezét az MLSZ edzőképzésén.

sport
Fogurusport2017 október. 12, csütörtök 16:53 Válasz a hozzászólásra
sport

Foguru
Persze ,az is többször elhangzott,hogy a jelenlegi kapitány mennyit kap?Akárki lesz a következö,lényegesen drágább lesz!
sport
vagyesport2017 október. 12, csütörtök 16:20 Válasz a hozzászólásra
sport

vagye
A bokám lefostam akkora duma...
A NS labdarúgó rovatának vezetője ezt nem teszi a kirakatba :

http://valogatott.blog.hu/2017/10/12/az_uttorok_12_pontja
sport
rossi46rossisport2017 október. 12, csütörtök 14:41 Válasz a hozzászólásra
sport

rossi46rossi
Nem álmodozásról van szó ..., csakhogy a napi sajtót is meg kell tölteni vmivel ...

Ellenben attól tartok, h vmi stork ajánlás érkezik majd ..., és akkor jajjjj nekünk!!!
sport
Vissza a fórumokhoz
5/1807 oldal Hozzászólások:
[előző]sport...sport[5]sport[6]sport[7]sport[8]sport[9]sport...sportsport[következő]
sport
sportVéleményem:
sport
Bejelentkezési név Jelszó
sport
A hozzászólásod
Kérek értesítést, ha válasz érkezik erre a hozzászólásra.
sport
sport
sport sport

sport

sport
sport   sport  

(C) 2017 NETFORUM Kft. Minden jog fenntartva!

Impresszum Médiaajánlat Kapcsolat RSS tájékoztató